Szanyi Tibor az Igen Mozgalom vezetője és Székely Sándor a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke együttműködési megállapodást írtak alá január 13-án Budapesten. A két szervezet közös programjavaslatokat készít, melyet a belső programalkotó munka után, a nyilvánosság elött is vitára bocsát.
Itt az első írás:
Az Igen Szolidaritás Együttműködés (ISzE) üdvözli a tényt, hogy a magyar kormány (ITM) előállt a 2020-2030 közötti energiastratégiai terveivel. Ezek a tervek kétségtelenül előremutatóak, minthogy valamelyest igazodnak az EU 2050-re előirányzott klímasemlegessége eléréséhez, szemben a kormány eddigi nyílt nemtörődömségével.
Az ISzE álláspontja szerint azonban az EU 2050-es célkitűzése, t.i. a károsanyag-kibocsátás mesterséges vagy természetes módon való kinullázása azért elégtelen, mert a globális klíma már ma is túlterhelt, tehát csak olyan nemzeti tervek tekinthetők elfogadhatónak, amelyek abszolut csökkentéseket irányoznak elő.
Az EU nem túl erős célkitűzéseinek fényében a még gyengébb magyar vállalások egyenesen tűrhetetlenek.
A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmezésével magyarázza tétova lépéseit. Ez hazug védekezés. A magyar háztartások ugyanis jóval a világpiaci árak feletti szinten jutnak a jó ideje hatósági áras energiához, tehát a kérdés inkább csak az, hogy a kormány többet vagy kevesebbet nyerészkedik a lakosság terhére.
Az ISzE elvileg nem kifogásolja a relatíve magas energiaárakat, hiszen ezek valamelyest takarékosságra ösztönöznek. Az állami lefölözést ugyanakkor visszaforgatandónak tartja, éspedig a magyar családoknak feltétel nélkül juttatandó ingyenes energia-alapcsomagok révén.
Mindenképpen támogatandó ugyanakkor az energiafogyasztás 2005-ös szinten való befagyasztása, éspedig energiatakarékossági intézkedések nyomán. Figyelemmel arra, hogy egységnyi magyar GDP előállítása az uniós átlagnál 2/3-addal több energiát igényel, amely átlagban a nálunk rosszabbul teljesítők is benne vannak, ezért kimondható, hogy mind termelési egységre, mind pedig épített négyzetméterekre vetített energiafelhasználásunk nagyjából kétszerese a Nyugat-Európában szokásosnak.
Energiafogyasztásunkat tehát sürgősen a felére kell venni!
A pazarlás megfékezésében rejlő lehetőségek okán az ISzE mindaddig indokolatlannak tart bármilyen szén-, illetve szénhidrogén alapú, avagy nukleáris termelésbővítést, amíg energiahatékonysági intézkedésekkel el nem érjük az EU egységre jutó felhasználási átlagát. Ez azt is jelenti, hogy a 2030-ig tervezett 14,7 ezer milliárd forintos beruházási keret legnagyobb hányadát a takarékosságra kell fordítani.
Ennek mentén szintén üdvözlendő, hogy a kormányzati tervek szerint elvileg már mostantól kezdve csak közel nulla energiaigényű épületek építhetők, azonban erre nézvést sajnos kevés foganatját látjuk a gyakorlati intézkedéseknek.
Az energia-mix tekintetében értetlenül állunk a kormány szélenergia-ellenessége előtt. Kétségtelen, a szélkerekek nem túl esztétikusak, és az is igaz, hogy a lapátok szélein jelentkező 3-400 km/h órás sebességű mozgáshoz a madarak nem tudnak alkalmazkodni. Mindazonáltal semmivel sem esztétikusabbak a nagy erőművekből kiágazó vezetékek oszlophalmazai, illetve a madarakra nagyobb veszélyt jelent akár a légiközlekedés, akár a növényvédőszerek okozta rovarsűrűség-csökkenés miatti táplálékhiány.
Fentiek ellenére üdvözöljük a kormány napelemek iránti elkötelezettségét. Kevésbé örömteli ugyanakkor, ha a napelemek telepítése a termőföldek rovására történik. Az ISzE komoly lehetőségeket lát az épületek felső felületeinek (tetejének) kiaknázásában, s e téren sürgeti a jogszabályi környezet módosítását.
A klímavészhelyzet okán arra hívjuk fel a Magyar Országgyűlést, hogy alkossa meg az energia érdekű szolgalmi jogot a lapostetős ipari, kereskedelmi létesítmények napsütötte felületeire, állami jogosultságként.
Mindent egybevéve az ISzE komoly elkötelezettségnek látja a kormány eddigieknél pozitívabb irányvételét. Sürgetőnek tartja azonban a szükséges befektetések pénzügyi hátterének megteremtését, konkrétan a lehetséges EU források legalább 50 %-os hazai társfinanszírozását.
Ahhoz, hogy a rezsicsökkentés valós legyen, és túlmutasson a kormányzati üres szlogeneken, első lépésként elengedhetetlennek tartjuk a 10.000 fősnél kisebb településeken havonta 25 kWh/fő (kb. 1.000 Ft.) elektromos energiamennyiség térítésmentes biztosítását.
Szanyi Tibor – Székely Sándor ISzE
Akcióinkat az alábbi számlaszámra küldött adományokból fedezzük. Segíts Te is!
|